A pénzügyi-gazdasági válságot munkaerő-piaci válság követte, amit a csökkenő foglalkoz-tatás és a növekvő munkanélküliség jelzett országszerte. A negatív munkaerő-piaci hatások  a gazdaságilag fejlettebb térségekben markánsabban jelentkeztek, mint a korábban is súlyos munkaerő-piaci nehézségekkel terhelt régiókban.

A 2009. évet uraló gazdasági válság következtében Észak-Magyarország munkaerő-piaci mutatóinak romlása kisebb ütemű volt ugyan a 7 régió átlagánál, de a foglalkoztatás szintje továbbra is itt volt a legalacsonyabb, a munkanélküliség súlya pedig a legnagyobb.

A visszaesést számottevő módon mérsékelték a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását segítő központi és régiós támogatások, valamint a foglalkoztatás bővítése, a képzettségi szint növelése érdekében alkalmazott foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok, továbbá a kiterjedt közfoglalkoztatás.

A KSH 15-74 éves népességre vonatkozó 2010. I. negyedévi adatai szerint a munkanélküliség szempontjából változatlanul régiónk volt a legkedvezőtlenebb helyzetű, miközben a foglal-koztatási arány - Észak-Alföldet alig megelőzve - Észak-Magyarországon mutatta a második legalacsonyabb értéket.

Régiónkban január-márciusban a 15-74 éves népesség 50,7%-a volt jelen a munkaerőpiacon. A megfigyelt népességen belül átlagosan 387,1 ezer főt foglalkoztattak, míg a munka-nélküliek száma elérte a 78,8 ezer főt. A foglalkoztatási ráta 42,2% volt, amihez 16,9%-os munkanélküliségi ráta társult. Mindkét ráta - országosan is - romlott a 2009. I. negyedévi mutatókhoz képest (lásd 1. sz. mellékletben).